<h4 align="center">WIGNER SZFI SZEMINÁRIUM</h4>
<h2 align="center">TOMPA KÁLMÁN</h2>
<p align="center">(MTA Wigner FK SZFI)</p>
<h2 align="center">"Történelem és jövőkép jelenidőben (az élettudomány és fizika határán)"</h2>

<p align="center">Időpont: 2015. január 13. (kedd) 10:00 (1 óra)<br>
Hely: MTA Wigner FK SZFI, I. épület 1. emeleti Tanácsterem</p>
<h3>Összefoglaló:</h3>
<p>"Oly korban éltem én e földön, mikor az ember..." (Radnóti)</p>
<p>Oly korban találkoztam én a nagymolekulákkal, amikor az élettudománnyal foglalkozók szerint léteztek rendezettek és rendezetlenek. Létezett a mérések és az eredmények megértésének adott szintje. A fehérjék aktív formája a rendezett állapot volt. Ma azt gondoljuk hogy az aktív forma a rendezetlen. Aki még emlékszik a szilárdtestkutatás KFKI-beli történéseire, az tudja, hogy voltak kétkomponensű rendeződő ötvözetek (pl Cu3Au), és állapotukat rövid- és hosszútávú rendparaméterekkel jellemeztük. A kétféle atom jól definiált kristályrácson való véletlenszerű vagy rendezett geometriai elhelyezkedésének leírása volt az egyszerű kérdés. Most a fehérjékkel kapcsolatban a következőket kérdezzük:</p>
<p>Lehetséges-e fizikailag egyértelműen definiált rendparaméterrel/rendparaméterekkel jellemezni a kétféle fehérjeallapotot? Milyen fizikai jellemzők/tulajdonságok alapján próbálkozhatunk? Nem sztatikus, hanem dinamikai jellemzők alapján? A mozgást meghatározó erők/potenciálok alapján?<br />Meghatározható-e a nem pontszerű forrásból származó potenciális energia eloszlása a fehérje- víz köztes tartományban? Feltéképezik-e azt a vízmolekulák? Segít-e egy nagy történelmi analógia mérési eredményeink, továbbá mtotivációnk megértésében?</p>
<p>Ezekre a kérdésekre kerestük/keressük a választ.</p>
       
<p><b>Részletes információ:</b>
    <a href="http://www.szfki.hu/seminar">http://www.szfki.hu/seminar</a></p>
<h4 align="center">Minden érdeklődőt szívesen látunk!</h4><p align="center">Asbóth János<br>szfi-seminar@wigner.mta.hu</p><p> </p>